Tegnap este bementünk anyukámhoz a kórházba. Egyenlőre úgy néz ki, hogy minden rendben, a műtét sikerült és anyukám is jól van. Most várjuk a szövettant.
Tegnap a látogatás mellett gecihasznos voltam. Dolgoztam, ahol végre bizonyos frontokon haladtunk is előre, majd otthon kitakarítottam, rendet raktam és mostam is. Annyira hideg volt, hogy begyújtottam a cserépkályhába és eltüzeltem néhány hasáb fát. A hétvégén apukám áthozott egy csomó cuccot a volt kecómból, így meglettek 15 év Iron Maiden CD-i. Jelenleg csak azokat hallgatom, és rá kellett jönnöm, hogy még mindig isten a méjden. Továbbá kitettem a Vasszűzes lobogómat is a falra. Igazi mötálkéjlakot alakítok ki.
Úgy volt, hogy tegnap este még találkozom egy lánnyal is, de aztán lemondta. Mert hogy ZH-t ír, és egyszerűen nem tudja mikor végez. Ja anno én sem tudtam, hogy ha mondjuk 5kor kezdődik a szopás és tart 90 percet, akkor 18.30 körül jövök ki az épületből. Tamásék szerint csak nem akar megbántani. Értem én ezt, de akkor mondja azt, hogy neki nem aktuális a meeting. Ennyi. Nem fogok megsértődni, haragudni, semmi. De az ilyen szarokat nem szeretem, hogy nem tudom mikor végzek, meg 8 óra az már késő. Egyenes beszéd, meg őszinteség, és csókolom. A félrebeszélésből meg a szarozásból már elegem van, még ha az ilyen "húzzuk egy kicsit a másik agyát" egyszerűen fantasztikusan izgalmassá változtatják a fiú-lány kapcsolatokat. Talán úgy gondolom, hogy elég izgalmat rejtek enélkül is.
Holnap első próba a második zenekarral. Elvileg rokk, apám. Ma este még rá kell feküdnöm a Highway to hellre, illetve a Smoke on the waterre. A hájvéj nem para, de a szmók annyira nem triviális basszerban. Sőt extra nagy nedves szopás. Olyan mélytorkozós fajta. Na mind1, majd kimatekozok valamit.
