Utálom, de tényleg. Télen ha valaminek esnie kell, akkor az hó legyen. Azt se nagyon szeretem, mert lapátolni kell, de az legalább nem csúszik olyan aljas módon. Tegnap este 6kor hazaértem a gyárból, és úgy döntöttem, hogy mivel minden csúszik, mint a picsa, ezért felszórom anyukámék lépcsőjét homokkal, mert egy koponyaalapi törés nem igazán egészséges. Vödör és kislapát megfog, lépcső tetejére felmegy és Andris nekiáll szórni. Igen ám, de hősünk volt olyan balf...ék, hogy fentről lefelé hátrafelé menve maga után szórta fel a lépcsőt. Ennek meg is lett az eredménye egy majdnem kurvanagy zakózás formájában. Azért csak majdnem kurvanagy, mert sikerült félig talpon maradnom annak az árán, hogy elengedtem a vödröt (melynek így teljes tartalma kiborult), illetve masszívan bebasztam a fülemet a korlátba. Igen, egyesek már sejthetik, hogy melyiket. Azt, amelyikkel falnak mentem. Vérzett is egy kicsit, de hát a Don-kanyarban meg valakinek a lábát lőtték el. Büszke voltam magamra, hogy ilyen ügyes voltam. Ma reggel természetesen anyukámék megjegyezték, hogy több homokot kellett volna kiszórnom, ergo szar amit csináltam. Igen ám, csak azt felejtik el, hogy amikor ők éjjel 1kor hazaértek, addigra a kedves eső kb. minden homokot lemoshatott. Tehát télen az eső kapja be!
Más. Vizsgaidőszak. Na ez a másik amit utálok. Igazából minden egyetemista sír, hogy mennyit kell tanulni, meg milyen nehéz ésatöbbi. Nekem csak annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy sokkal jobb, mint kézzel uránt fejteni. Én is szörnyen utálom, meg nem is érdekel egy csomó minden, de sajnos muszáj. Aki meg érettségi után dolgozni ment, az azon van kiakadva, hogy milyen egyszerű is az egyetemista lét, hiszen "csak" tanulni kell. Nekik üzenném, hogy hajrá, meg lehet próbálni. Amúgy az ember egy ilyen elégedetlen állatfajta, mindig annak nem örül, ami van, és olyanok után vágyakozik, ami nincs, vagy másnak van. Munka-tanulás, legyenpartner-nelegyenpartner, haza akarok menni-el akarok költözni, meg ilyenek.
A végére egy könnyed hirdetmény: szombaton este 7kor (pontosan!) játszunk a yukban, tehát akit érdekel, az jöjjön. Szerintem jó lesz, beugró öcáz. Amúgy Stukkker blogját elolvasva, lehet hogy csatlakozom a pénteki "igyukelamájunkat" mozgalomhoz. A Sátán kocsmája mellett az Alcatrazban fogok ismét fotózni, tehát utána lehet, hogy nem hazafelé veszem az irányt.
