Tegnap kicsiny csapatunk úgy döntött, hogy leutazik Százhalombattára tatu18 hangversenyt hallgatni. Ebben nagy segítségünkre voltak Balázsék, akik felajánlották, hogy kocsival levisznek minket, így tehát 5en vágtunk neki az útnak: Flóra, Balázs, Viktor, Tomi és szerény személyem. Előtte persze bevásároltunk megfelelő mennyiségű sört, hiszen hosszú az út. Le is érkeztünk, méghozzá olyan jó időben, hogy közölték velünk, hogy menjünk a kútra sörért, mert még nincsenek nyitva. Remek. Hozzá kell tegyem, hogy Ákosék még sehol, és fél óra múlva elvileg kezdtek volna. A másik problémás dolgot az jelentette, hogy Viktorra rájött a foshatnék, és ugye tudjuk, hogy az ilyen művházak nem az EU komform wc-jükről híresek. Tehát Viktort megvárni, aztán teszkó kúthoz le, sör vesz, közben Viktor nyavajog, hogy neki törlőkendő kell, mert fosszagú a keze. Mondjuk megértem. A kút felé menet pont majdnem elütött Keksz meseautója, amivel a t18 járja kis hazánkat. Áki kihajolva az ablakon megkérdezte, hogy hol is van a művház. Még jó, hogy siettünk lefelé...
Kipakolás, felállás, beállás, piázás, dumálás. Közben Ákinak eldurrant valami kólája a táskájában. Na nem azért, mert kólát iszik a lelkem. Az csak a kis sétálós wiszkijéhez kell... Valami egyébként lehetett a levegőben, mert Ákinak is tartottam az ajtót, miközben kábelezett a mosdóban. Én az ilyeneket ilyen helyeken megpróbálom inkább fejben lejátszani. Aztán koncert. Egész jó volt, bár a közönség a végére se nagyon indult be. Mi annál inkább. Volt stage diving, meg együtténeklés Mestivel, meg tánci a színpad előtt. Tehát összességében jól éreztük magunkat. Ebben segítségünkre volt az a nem kevés szesz, amit sikerült addigra elfogyasztani. Nem ittam sokat, csak sört, meg hubit, meg jégert. Aztán meghallgattuk a Szektúrát, és irány haza.
Tamáska már az autóban lehajtott fejjel aludt, mi Viktorral bírtuk még a gyűrődést. Hazaérve konstatáltuk, hogy nem sok kaja van itthon, de mi legalább éhesek vagyunk. Kaptam szárítani való pirospaprikát, amit Tomi megkóstolt és kijelentette, hogy csípős, de nagyon. Ezek után eszünkbe jutott, hogy kenjük be vele Tomi faszát. Jó, tudom, aljas húzás lett volna, de akkor nagyon élveztük. A végén sajnos nem sikerült bekenni.
