Másnap van, de nagyon. Örültem, hogy reggel egy zsaruval sem találkoztam, mert lehet a véralkoholszintem még egy hangyányival a megengedett fölött van. Hogy is kezdődött az egész...
Balázs barátommal tegnap megbeszéltük, hogy lemegyünk kicsit borozgatni a Feneketlen tó mellé, úgyis minden nő krva, meg régen meetingeltünk, és amúgy is a csütörtök az már kispéntek. A Feneketlen tóból végülis Goldmann tér lett, ahonnan ugyebár csak egy köpés a zépé. Persze titokban mindketten tudtuk, hogy az lesz a vége, de ezt még magunknak se vallottuk be, elvégre dolgozó emberek vagyunk, kinőttünk már a tinikorból, és különben is másnap meló. Ebből a másnap már teljesült. Tehát némi tokaji nedüvel csillapítottuk a szomjunk, közben leizzadtunk 3-szor, mint a disznó, ugyanis gecimeleg volt. Hey ho silver, elfogyott a bor, irány a zöpö. Jó szar emberek voltak lent, és ugye nő szempontjából jelenleg Balázs áll szopóágon. Talált is két kb. 17 éves kiscsajt, de hát ő sem az az odamenős fajta, ezért elkészítettük a haditervet. Az ilyeneket úgyis megtalálja minden phasz, tehát jó okosan kigondoltam, hoyg veszünk fütyülős akármit, odamegyünk, átadjuk, mint az este legcsinibb csajainak, majd arrébb megyünk, ezzel is átpasszolva a labdát a hölgyeknek. Igazi vak vezet világtalant. Hozzátenném, hogy mindezt csak Bazs érdekében, én már nem csajolok.
Naszóval. Andris megvette a fütyülős málnát (asszem), majd el kell képzelni két bfaszt, akik az időközben kámforrá vált kislányokat keresik, kezükben a fütyülössel. Mondanom sem kell, hogy nekemjöttek, kilöttyent, kanyád, meghalsz, ésatöbbi. Na végre meglettek a lukak, mondom Balázsnak, hogy menjél oda, megyek veled. De ő nem mer. Mondom akkor leszek én a zászlóshajó. De úgyse. Summa summárum ki itta meg a fütyülőst, na ki? Persze , hogy mi.
Utána az amúgy is szar zenét kezdtük megunni, bár már táncoltunk mindenre. Na szóval olyan 3 körül hazafelé vettük az irányt. Mivel lassan hó vége van, ezért nem akartam taxizni, így elsétáltam a Móricz-BAH csomópont-Hegyalja út útvonalon. A Hegyalján már eléggé elfáradtam, meg késő is volt, mondom megvárom az utsó éjszakait a megállóban. Nagyon takaros kis megálló volt, fedett, meg volt pad is. Mondom csak egy kicsit elfekszem, amíg jön a nagykék, mindjárt otthon leszek. Ez volt kb. fél 4-kor. A következő kép: reggel fél 7. És YESSSSS! Mint egy igazi csöves, sikerült a buszmegállóban tölteni az éjszakát. Hozzáteszem, hogy mindenem megvan, és rendkívül kényelmesen aludtam, legalábbis úgy érzem. Mondom ennek a fele sem tréfa, irány haza. Gyalog pont lesétálom azt a fél órácskát. A temető főbejárat mellett ki jön szembe? Természetesen hugocskám, aki a reggeli fitness jegyében kocogott. Kérdi, hogy mi van. Mondom pad, alvás, megyek haza. Erre ő csak megkérdezte, hoyg mivan, fesztivál van? Mondom igen, én bárhol tudok fesztivált csinálni. Andrisakirály.
