Pénteken rokkoltunk. Méghozzá elég jót. Sajnos a szervezés ismét a szánkba passzolt egy méretes szopócsövet, de igazi kreatív, mérnöki megoldásokkal és innovációval sikerült megoldani a felmerülő problémákat. Pl. hogy legyen dobszőnyeg a dob alá, amit vmi folyosóról nyúltam le, mert szegény első zenekarnak még nem volt, és egy haverjuk tartotta a lábdobot, hogy el ne menjen az egész a picsába. Hogyismondjam, Bogdán gratulálok! Ja és előtte volt szerencsém minden cuccot Pipi barátommal lehordanom, ugyanis a szervezők nem pakolnak. Persze, az olyan pórias. Így ketten hordtuk le a Laney fullcsöves fejládákat, semmi gond, gyúrok vazze. Igazából azt sem értettem, hogy egy ilyen kis helyre minek fullcsöves cucc. Aki egy picit is ismeri a csöves cuccokat az tudja, hogy azokat 60-70%-ig ki kell tekerni, hogy az összes kis szépség kijöjjön belőle. 40%-on kb. nyista. De hát nem én vagyok a szervező, mert én nem értek hozzá. Ezt úton is hatalmas puszi Aninak, Zsuzsinak, Marcinak, Krisznek, Viktornak, Ivánnnak, Gertinek, Katának, Editnek, Taminak, Briginek, hogy lejöttek a borsos belépő ellenére is. Köszi továbbá a Buktabandnak és az ésénmitszóljaknak. Remélem senkit sem hagytam ki.
Továbbá meg kell erősítenem Ákosnak azt a meglátását, hogy jó időben jó helyen kell lenni. Remélem jó helyen voltam:) Továbbá megtudtam a non plus ultra csajozós technikát: közel kell hajolni, hülyeségeket beszélni, és akkor lesz smaccantás, mert "ezek akarják".:D Áki szerint legalábbis.
A másik dolog, hogy megkérnék mindenkit, ne sértődjön meg, ha esetleg éjjel fél 12kor nem szeretnék vele beszélni. Tegnap is sikeresen belefutottam egy ilyenbe. Ismerős felhív, hogy most azonnal (23.15) menjek le XY helyre mert hatalmas buli van. Mondom, hogy nem mert itthoni relax van. De hogy mégismenjek. Modom, hogy de mégismégsem. Hozzá kell tenni, hogy ilyenkor persze minden második szót értessz a fantasztikusan jó minőségben átszűrődő fehér zajtól. Jó, nem megyek, de itt van Y.Z. és hogy akkor adja-e. Mondom, hogy azt sem kell köszönöm, mert nem akarok beszélni vele. Most nem. Remélem senkit sem sértettem meg. Egyrészt ha beszélni akar, hívjon normális időben, mert a számom tudja. Másrészt szóljon előre, hogy ők este ide mennek, és ha akarok, csatlakozzak. Ennyi. Illetve lehet hívni, de akkor azt mondom, hogy nem, és elutasító leszek. Sajnos ez van, ilyen rohadék lettem, ugyanis beleuntam, hogy mindenki számára én vagyok a jófej, magammal meg kitolok, hogy mást ne mondjak, csak azért, hogy másoknak jó legyen. Bocsánat, de megvannak azok az emberek, akik kedvéért kitolok magammal, a többiek meg, hát így jártak. Ezt nem a bunkóság mondatja velem, csak kicsit beleuntam, hogy ha esetleg nem az egész estémet töltöm valamelyik ismerős társaságában, akkor rögtön sírás, sértődés, stb. a vége. Na ennek van most vége.
